A pedagógiai tervezés makroszintjét a mai Magyarországon a 2012. május. 16-án a Kormány jóváhagyását elnyert Nemzeti Alaptanterv jelenti. A tanterv mint jogszabályi szöveg az azévi június 4-i Magyar Közlöny hasábjain jelent meg. A Nemzeti Alaptantervben megkülönböztetett szerep jutott a digitális kompetenciák szerepének a tudatosításának; a jogszabály nevelési célként értelmezi „az információs társadalom technológiáinak (…) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén“ (NAT, 2012) való felhasználását. A digitális kompetencia által körülhatárolt készségek azonban nem csupán az informatikaoktatás során fejleszthetők.

A nyelvoktatásban különösen hatékonyan használható az információs és kommunikációs technológia (a továbbiakban IKT), annak sokrétű alkalmazása lehetővé teszi, hogy akár az idegennyelv-okatatásban is több oldalról körüljárjuk „az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat“ (NAT, 2012), sőt, a tanulók médiakompetenciájának a „finomhangolását“ is lehetvé teszi.

Hosszas gyakorlás után a tanulók sokkal differenciáltabban szemlélhetik az IKT nyújtotta információforrásokat és azok „termését“, amely nem csupán a hiteles-hiteltelen között való különbségtételt foglalhatja magában, egészen árnyalatnyi különbségek észlelésére is képessé teheti a diákot. Az internet nyújtotta információáradatot elsősorban az idegennyelv-oktatás egy általam meglehetősen elhanyagoltnak vélt szegmensében, a kultúraköziség jegyében történő országismeret-oktatásban látom alkalmazhatónak. A tanulók - megfelelő gyakorlással - elsajátíthatják kiszűrni a megbízható forrásokból származó hiteles információkat, amit mind a szöveges, mind a képi, ill. mozgóképi információfeldolgozás megkíván.

A különbségtételre nem azonban nem csupán az információ tartalmi jegyeinek a tekintetében van szükség. A hitelesség érzését nagyban fokozza, ha a tanulók által (a különböző forrásokból) előállított új anyag a mondanivalóján túl esztétikus, vizuálisan vonzó, harmonikus egységbe foglalt. Lényeges szempont a külső jegyeknél, hogy mindez mindenkor a tartalomnak megfelelő stílusban és igényességgel valósuljon meg. Rövidebb, óráról-órára feladható kutatási feladatok, vagy nagyobb lélegzetvételű projektmunkák ilyen kritériumok mellett mind szolgálhatnak a fent említett országismeret tárgyi tudáshátterének az elmélyítésére, az idegennyelvű médiumok világába való bevezetés gyanánt, valamint egyfajta stílusgyakorlatként, amely az információ küllemének a minőségét a differenciálás hosszú-hosszú folyamatának eredményeként mutatja fel.

A digitális tábla nyújtotta lehetőségeket ezzel szemben a nyelvoktatás nyelvtani részében látom jól hasznosíthatónak. Az IKT a legkülönfélébb jelölési módokat (színeket, aláhúzást etc.) teszi lehetővé a tanórán, jelentősen megkönnyítve ezáltal az egyes grammatikai fejezetek szemléltetését.

Az IKT tehát az idegennyelv-oktatásban (és azon túl) az információ a korábbihoz képest jóval gyorsabb elérését és felhasználását teszi lehetővé, egyben lehetőséget ad a médiakompetencia (mint a digitális kompetencia része) elsajátítására, és a vizuális esztétikai nevelés színterévé is válva egyfajta interdiszciplináris jelenségként a korábbi évek gyakorlatához képest egy sokkal életszerűbb és életközelibb iskola kialakítására.

Források

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200110.kor